A fiatalok pedig azért panaszkodnak az idősebbekre, mert szerintük lassúak, nem jól használják a technológiát, idegesítőek, körülményesek, túlagyalják a dolgokat. A fiatalok nem akarnak belehalni a munkába, egyszerűsítésre, könnyítésre törekednek.  

Ezek az ellentétek munkahelyi viszályokat okozhatnak, akár klikkesedés vagy komolyabb konfliktus is kialakulhat belőlük. A legtöbbször az a gond, hogy a különböző generációkhoz tartozó munkatársak nem értenek szót egymással, nem ugyanazt gondolják például arról, hogy mi is a feladat és hogyan kell elvégezni. Ha személyes konfliktussá fajul a helyzet, akkor megreked a kommunikáció, és nem lesz elvégezve a munka. Ez lehet generációs, de személyes probléma is.

Az inklúziót és az együttműködést ezért tudatosan támogatni kell a munkahelyen, hogy megelőzzük a légkört mérgező, a munkát akadályozó konfliktusokat. 

Generációs különbségek figyelhetőek meg abban is, hogy mi tesz minket feszültté. Mindenki más miatt stresszel a munkahelyen. A legidősebbek a hierarchia betartására érzékenyek, és gyakran nem nyitottak a változásokra. A boomerek kerülik a konfliktust, és nem igazán akarják tisztázni a dolgokat, ha feszültség támad. A másik fél talán észre sem veszi, hogy gond van, mert nem jelzik a problémát. Visszajelzést is nehéz lehet nekik adni, mert érzékenyek lehetnek a kritikára, kevésbé szoktak hozzá ahhoz, hogy egyenrangúan kommunikáljanak a munkahelyen. 

Az X generáció tagjai számára nagyon fontos a függetlenség a munkában. Sokkal kevésbé viselik jól a munkától való függést, mint az előző generációk. 

Az Y generációsok mindhárom idősebb generáció tagjaival konfrontálódhatnak. Folyamatosan igénylik a megerősítést, a visszajelzést arról, hogy miben jók. Azonnali hasznot, azonnali eredményt akarnak, ez a FOMO (Fear Of Missing Of Something) egyik járulákos tünete. Ők abban nőttek fel, hogy minden azonnal ott van, az internet választ ad. Azonnali eredményt várnak el maguktól, és elégedetlenek lehetnek, ha egy feladat kitartó munkát igényel és csak lassan jönnek az eredmények. Ez komoly stresszforrás számukra. Az X generációra jellemző függetlenség az Y generációnál egyfajta önmegvalósításként jelenik meg. Fontosnak érzik, hogy felemeljék a hangjukat, hogy elmondják a véleményüket, hogy a fejük felett ne döntsenek róluk. Ebben nagyon különböznek az előző generációktól. 

És már ott vannak a munkahelyeken a digitalizációban szocializálódott Z generációs fiatalok, sőt, itt-ott már az alfák is. (Róluk külön könyveket lehet írni!)

Mi az, ami segít abban, hogy jó legyen a generációk közti együttműködés a munkahelyen?

1.    A közös célra koncentrálj

Egy munkahelyen van egy közös cél. Még ha nincs is közvetlen együttműködés, akkor is legyen meg az alapvető tiszteletadás egymás felé. Ha valódi munkakapcsolat van köztünk, és együtt kell elérnünk valamit, akkor erre a közös célra kell koncentrálnunk – nem arra, hogy ki hogyan kommunikál. Fogalmazzuk meg a közös célunkat, és ezt tartsuk szem előtt. 

2.    Keresd a közöset

Ha találunk közös pontokat, az sokat segíthet abban, hogy a közös cél felé vezető út könnyebb legyen mindannyiunk számára. Szánj időt arra, hogy megfigyeld a másikat: mi a közös bennünk? Biztosan van ilyen! Lehet, hogy egy hobbi, vagy az, hogy egyformán csináljátok a paprikás krumplit. Lehet, hogy egyikőtök sem kávézik, vagy mindketten szerettek hétvégén kirándulni. A közös pontokat akkor tudod felfedezni, ha beszélgetsz a munkatársaddal, ha megismered őt. Így közös alapot teremtünk, aminek nincs köze az életkorunkhoz. Egészen biztos, hogy van bennünk valami közös – érdemes ezeket a pontokat megtalálni. 

3.    Tudatosítsd a másik előnyeit

Ha valakit nem kedvelünk, akkor sokszor eleve leteszünk arról, hogy megismerjük a jó oldalát. Generációs kontextusban az Y generációsok előnyei, hogy általában fejlődni akarnak, jobban szocializálódtak a csapatmunkára, fontos számukra a jelentőségteljes munka, és rugalmasabbak. Az X-ek vállalkozókedvűek, a saját ritmusuk szerint szeretnek dolgozni. A boomerek számára fontos a lojalitás, jó kapcsolatokat akarnak kialakítani. Az általános jellemzők mellett természetesen az egyéni előnyök is nagyon értékesek lehetnek

4.    Mondd el neki, hogy miben jó

Gyakran nem kommunikálunk azokkal, akik nagyon különböznek tőlünk, vagy akikről azt gondoljuk, hogy nagyon mások, mint mi. Azt meg pláne nem mondjuk el nekik, hogy miben látjuk őket jónak. Nagyon sokat lendít a munkakapcsolaton, ha el is mondjuk egymásnak, hogy miben tartjuk jónak a másikat. „Nagyon ügyes vagy ennek a rendszernek a kezelésében. Szívesen tanulnék tőled.” Vagy: „Te jobban ismered ezt. Mit gondolsz, hogyan érdemes nekikezdeni? Mi az, ami bevált neked?” Érdemes ezeket elmondani egymásnak, és kapcsolódni egymáshoz az elismerés által. 
Az Y generációs elismerésként fogjadja, ha az idősebbek szóvá teszik, hogy ő valamiben jó, és ez neki fontos; az idősebbek számára pedig a tiszteletet jelzi, ha a fiatalabb munkatárs kíváncsi és értékeli az ő tudásukat.

5.    Egyeztesd a szükségleteket

Egyeztesd az együttműködéshez szükséges szükségleteket. Mondd el, ha te inkább emailben szeretsz egyeztetni, beszéljétek meg, hogy melyik pontokon igényled a személyes egyeztetést, melyik mappába mentsétek a dolgokat. Fontos, hogy a munkatársadat is megkérdezd, neki mire van szüksége, neki hogyan lenne jó. Válasszatok olyan megoldást, ami a te és az ő szempontjait is figyelembe veszi.  

Ha ezen az öt lépésen végigmegyünk, onnantól kezdve már teljesen mindegy, hogy ki mikor született.  A módszer következetes alkalmazása segít megelőzni a munkahelyi konfliktusokat, és hatékonyabbá teszi a munkát. 
Bónuszként pedig a saját személyiségfejlődésünkhöz is sokat hozzátesz, ha megtanulunk egy másik generáció tagjaival együttműködni. A magánéletbe is visszük magunkkal annak az előnyét, hogy képesek vagyunk a közös célokra koncentrálni, másokkal a közös pontokat megtalálni, egymás erősségeit elismerni és azokra építeni, egymás szükségleteit tiszteletben tartani.

Dr. Bikfalvi Réka
Lejegyezte: Kardos Anita
 

Fotó: Amy Hirschi / Unsplash