Nem jobb ötlet-e tartogatni a szabit majd egy későbbi lehetséges utazásra, hogy „jól éljünk” a szűkös szabadságnapokkal? 

Kiégésmegelőzéssel foglalkozó szakemberként szeretnénk felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy a hosszú távú kiegyensúlyozottság, a kiégés megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy néha egy, ideálisan két hét egybefüggő szabadságot kivegyünk, még akkor is, ha nem utazunk el sehova. Ezt az angol nyelv „saycation”-nek, azaz (otthon)maradós vakációnak nevezi. 

Miért? 

A testi-lelki-szellemi feltöltődésünk érdekében fontos, hogy meg tudjuk tapasztalni, hogy napjainkat 1-2 hétig nem a munka keretezi, hanem csakis mi (illetve a család és egyéb kötöttségeink). 

Mit érdemes ilyenkor csinálni? 

Főleg olyan tevékenységeket, amikre nem jut időnk, energiánk vagy lehetőségünk az elfoglalt mindennapokban. Úgy is felfoghatjuk ezt, mintha a saját lakhelyünkön lennénk turisták (csak szerencsére jól beszéljük a nyelvet). 

 

Langer Viola pszichológus