A feladatcunamik bárkit elérhetnek.

Ahogy beköszönt a november, a hosszabb éjszakák és a szürke idő egyfajta természetes lassulásra ösztönözhetnek minket is.

Életünknek rengeteg olyan momentuma van, amikor veszteséget élünk át, ezekre pedig reagálhatunk gyásszal akkor is, ha nem halálesetről van szó.

Egyéni konzultációkra gyakran érkeznek hozzánk azzal a kérdéssel kliensek, hogy miből tudhatják, hogy kiégtek.

„Ez nekem úgy sem fog menni.” „Már megint nem tudtam megfelelni az elvárásoknak.” „Most biztosan azt gondolják rólam, hogy még ezt is képtelen vagyok elintézni.” Ismerősek ezek a mondatok?

Hogyan támogatjuk a HSE csapatokat és segítjük őket a legnehezebb szerepkörök integrálásában?