A kommunikációs technológiáknak számos előnye van: lehetőséget kínálnak a társas életünk ápolására, a kikapcsolódásra, a tanulásra és a munkánk elvégésére. Ugyanakkor a digitalizált világ számos stresszfaktort hoz az életünkbe.

A karácsony és az újév gondolata sokakat izgatott várakozással tölt el: pl.”Újévtől kezdve minden megváltozik, elvégre új év, új kezdet.” Sajnos azonban nem mindenki számára szól ez az időszak a feltöltődésről, a pozitív élményekről.

A milleniumi generáció 74 %-a annyi stresszt él meg, amivel már nem tud megbirkózni. Az állandó online jelenlét, a munka és a karrierépítés priorizálása, az irreális társadalmi elvárások mind oda vezetnek, hogy már generációs jelenségként tekinthetünk a fiatalkori kiégésre.

Életünk során számos különböző szerepünk van: barát, munkatárs, szülő, nagyszülő, partner és még sorolhatnánk. Ahogy fejlődünk és öregszünk, egyre több szerepben kell megállnunk a helyünket. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen ezek a szerepek folyamatosan változnak, folytonos alkalmazkodást igényelnek, és könnyen kerülnek egymással konfliktusba.

Amikor egy munkahelyen ellenséges a hangulat, rossz bemenni, senkiben nem lehet bízni, az a teljesítményre, az üzleti eredményekre, és a munkatársak lelki egészségére is nagyon rossz hatással van. Egy ilyen munkakörnyezet beavatkozás nélkül nagyon hamar kiégéshez vagy felmondáshoz vezethet. 

Vannak olyan sikeresnek mondható emberek, akiknek a magabiztossága mögött állandó félelem lakozik; félelem attól, hogy egyszer majd lelepleződnek, hogy valójában csalók, azaz „imposztorok”. Ők folyton megkérdőjelezik, vajon tényleg megérdemelten értek-e el oda, ahol most vannak.