Nők és férfiak egyaránt szenvednek e jelenségtől, de a magasan képzett nők körében a leggyakoribb. Az imposztor szindrómával járó alkalmatlanság érzése megnövekedett szorongást és stresszt idéz elő, mely akár kiégéshez is vezethet, ezért fontos tudatosítani érzéseinket és gondolkodási stílusunkat.

 

 

Mi is pontosan az imposztor szindróma? 

Fontos leszögezni, hogy nem mentális betegségről van szó, sokkal inkább egyfajta mentális beállítottságról, gondolkodási stílusról, melynek eredményeként az érintett személy folytonosan kételkedik önmagában, képességeiben, negatívan viszonyul az elért sikereihez, retteg a hibázásoktól, és fél, hogy kiderül, valójában egy csaló. Sikerét meg nem érdemeltnek tekinti, a szerencsének vagy mások segítségének tudja be ahelyett, hogy saját képességeiben látná annak okát. Attól tart, mások egyszer csak leleplezik, hogy valójában nem is ért ahhoz, amit csinál. Az ebben szenvedő fél nem ismeri el az őt illető dicséreteket, tagadja saját kompetenciáját. Kritikus önmagával szemben, és túlzó elvárásokat támaszt saját maga felé. Annyira fél a hibázásoktól, hogy előkészületeiben túlkompenzál. Végső soron képteleni élvezni sikereit, kényelmetlenül érzi magát miattuk. Perfekcionista hozzáállása miatt distresszt (olyan magas stressz szintet, amelynél már csak a stressz negatív hatásai érvényesülnek) és depressziót él át. Bár a leginkább magasan képzett nők körében fordul elő, szociális státusztól és foglalkozástól vagy nemtől függetlenül bárkit érinthet a jelenség. 

Hogyan hajlamosít az imposztor szindróma kiégésre? 

Az imposztor szindróma szoros kapcsolatot mutat a munkahelyi elégedettséggel, a munkahelyi teljesítménnyel és a kiégéssel. Az alkalmatlanság érzése folyamatos stresszhez, szorongáshoz és aggódáshoz vezet, melyek a kiégés tüneteit indukálhatják, így az illető személy érzelmileg kimerül, elveszíti a motivációját, csökken a teljesítménye és egyre kevésbé érez elégedettséget a munkája kapcsán. Ezenfelül ráadásul a kiégés kockázata és tünetei fizikai megbetegedésekben is megmutatkozhatnak. 

Mely tényezők hajlamosítanak az imposztor szindrómára jellemző gondolkodási stílusra? 

  • Új kihívások, például munkahelyi előléptetés. Az új pozíció túl sok terhet róhat az érintettre, emiatt elkezdhet kételkedni saját magában és abban, hogy megérdemelte-e 
  • Családi háttér és környezet, amelyben felnőtt az érintett, ha például sokszor és különféle módokon hangoztatták, hogy képességei nem érnek fel más családtagok képességeihez 
  • Etnikai kisebbségi csoporthoz való tartozás 
  • Meglévő depresszió vagy szorongás 

Mit lehet tenni, hogy elkerüld az imposztor szindrómából eredő kiégést? 

A szakirodalom az imposztor szindróma kísérő jelenségeinek, a depressziónak és a szorongásnak az enyhítésében látja a megoldást.  

Tanácsok munkavállalóknak: 

  • Szánj időt az önreflexióra, fogadd el érzéseidet, és tanuld meg átkeretezni a gondolataidat 
  • Ne maradj egyedül a problémáddal, törd meg a csendet és beszélgess erről másokkal, akár pszichológus segítségét is kérheted. A beszélgetések révén jobban ráláthatsz erősségeidre és gyenge pontjaidra, így objektívebb képet kaphatsz képességeidről 
  • Kerüld a perfekcionista hozzáállást, fogalmazz meg reális, kisebb volumenű célokat  
  • Járj önismereti csoportba, így biztonságos közegben oszthatod meg a sorstársakkal az érzéseidet, és kaphatsz támogatást 

Tanácsok munkáltatóknak: 

  • Vedd figyelembe az imposztor szindróma hatásait képzések, mentorálás, egyéb munkahelyi tevékenységek szervezésekor 
  • Ajánlj fel egyéni konzultációs lehetőségeket 
  • Ajánld fel reziliencafejlesztő tréningen való részvétel lehetőségét 
  • Teremts egészségesebb munkahelyi kultúrát és elvárásokat, melyben a munkavállalók sikereit elismerik és ünneplik, a hibázásokra pedig nem tekintenek kudarcként 

 

Készítette: Holló Mária

 

Photo by Steven Libralon on Unsplash

 

Felhasznált szakirodalom: 

Bravata, D. M., Watts, S. A., Keefer, A. L., Madhusudhan, D. K., Taylor, K. T., Clark, D. M., Nelson, R. S., Cokley, K. O., & Hagg, H. K. (2020). Prevalence, Predictors, and Treatment of Impostor Syndrome: a Systematic Review. Journal of general internal medicine, 35(4), 1252–1275. https://doi.org/10.1007/s11606-019-05364-1 

Mak, K., Kleitman, S., & Abbott, M. J. (2019). Impostor Phenomenon Measurement Scales: A Systematic Review. Frontiers in psychology, 10, 671. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.00671 

Sakulku, J., Alexander, J. (2011). The Impostor Phenomenon. International Journal of Behavioral Science, 6(1), 75–97.