Kép forrása: Free-Photos képe a Pixabay-ről

Peter nem tud nemet mondani főnökének, kimerült, a magánélete lassanként egyenlő a nullával, ezért barátnője befizeti egy hipnoterápiára, ami aztán megváltoztatja az életét: a vállalat hűséges szolgájából egy saját igényeit szem előtt tartó rebellissé válik, és ettől fogva sikert sikerre halmoz, mind a munka, mind a magánélet terén. A kiégéssel kapcsolatban szemléletesen mutatja be a film, miként szorulnak háttérbe, majd tűnnek el a személyes igények a munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos elvárások hatására és hogyan válik elsőszámú prioritássá valami, aminek tulajdonképpen semmilyen pozitív hatása nincs az egyén életére, és mi történik, ha mindez megváltozik.

2. A boldogság nyomában (The pursuit of happyness) – 2006

"Jogunk van az élethez, a szabadsághoz, és a boldogságra való törekvéshez. Azon gondolkodtam, Jefferson mit érthetett a boldogságra való törekvés alatt? Talán azt, hogy egy életen át csak törekszünk a boldogságra, de sohasem érhetjük el, hiába is teszünk meg mindent?” 
Így elmélkedik Chris Gardner, miközben igyekszik biztonságot teremteni családja számára, azonban egyre kevesebb sikerrel. Az adósságok halmozódnak, miközben képtelen bevételhez jutni, végül felesége is elhagyja, ötéves kisfiával pedig az utcára kerülnek. Kockázatos lépésre szánja el magát: elfogad egy fizetés nélküli gyakornoki pozíciót egy neves brókercégnél annak reményében, hogy a tanfolyam végén a számos jelentkezőből ő kerül majd be a vállalathoz mint friss munkaerő. Az igaz történet alapján készült film középpontjában a kitartáshoz szükséges motiváció áll. Külső motiváció, mint a kis Christopher, akinek Gardner szeretne minél jobb apja lenni, illetve belső motiváció, ami segíti abban, hogy bízzon magában a legnehezebb helyzetben is és higgyen abban, hogy kemény munkával és szeretettel képes lehet megteremteni a boldogsághoz szükséges egyensúlyt a munka és a magánélet között. 

3. Glengarry Glen Ross – 1992

Egy chicagói ingatlanügynökséghez jól menő üzletkötő érkezik, aki minden tapintatot és kedvességet félretéve közli a dolgozókkal, hogy a hét végén a két legtöbb üzletet megkötő ügynökön kívül minden más alkalmazottól megválik a cég. A verseny még aznap este elindul és a szélsőséges, szinte teljesíthetetlen elvárások okozta nyomás, illetve az arra való eltérő reakciók jól kirajzolják a vállalatnál dolgozó különféle karaktereket. Míg Shelley nem csak a munkáját, de a hivatását is féltve mindenre készen áll, hogy megtartsa állását (és ezáltal továbbra is segíteni tudja beteg lányát), addig Dave és George az igazságtalanságtól felháborodva tervet eszel ki, hogy ellopják az ügyfelek listáját és eladják a konkurens cégnek. A különböző személyiségtípusok, a szereplők eltérő magánéleti háttere, kora jól mintázza, milyen megküzdési lehetőségek kínálkoznak, ha a kiégés szélén álló, vagy talán már a szakadék mélye felé zuhanó dolgozókra hirtelen rászakad a bizonytalanság, és ezzel együtt rá kell döbbenniük arra is, hogy munkaadóik egyáltalán nem veszik őket emberszámba. Mit tehet az, aki csupán a megélhetés miatt ragadt bele ebbe az állásba, és vajon mik a lehetőségei annak, aki hivatásként tekint erre a munkára, amihez sok év után erős érzelmek kötik?

4. Amerikai szépség (American beauty) – 1999

Lester Burnham életközepi válságban szenved: nem csak a munkáját gyűlöli, de a magánéletében is sikertelen. Feleségével, akinek a munka az élete, elhidegültek egymástól, tinédzser lánya egy vesztesnek tartja. Egy napon, lánya iskolatársának szépségén elámulva rájön, hogy csak telnek a napok, de nem éli az életét. Felrúgva az addigi szabályokat és szokásokat, saját boldogságát középpontba helyezve kezd el élni. A film számos más fontos üzenet mellett jól ábrázolja, mennyire normalizálódhat a kiégés egy ember, sőt egy egész család életében, meg sem kérdőjelezve azt, hogy van fontosabb, mint az egyébként semmilyen módon nem kielégítő munka, például az együtt töltött idő, az egyéni kiteljesedés vagy egészen apró örömök a mindennapokban, és mennyire nem egyértelmű a mókuskerékből való kitörés.

5. A kezdő (The Intern) – 2005

Egy neves divatcég gyakornoki pozíciójára jelentkezik a hetvenéves Ben Whittaker, aki megözvegyülése után meglehetősen unja a nyugdíjas életformát. Az esélyegyenlőség nevében fel is veszik, szeretetteljes és elhivatott személyiségével pedig hamar megnyeri munkatársait, idővel még a cég megállíthatatlan tempójú és nehezen elviselhető temperamentumú főnökét, Julest is. Miközben egyre jobban megismerik egymást, világossá válik, hogy a nőnek igen nagy kihívást jelent a munkája és a magánélete közti zsonglőrködés. Férje feladta karrierjét, hogy ő kiteljesedhessen, most mégis úgy tűnik, le kell mondjon vezetői beosztásáról, ráadásul kettejük kapcsolata sem alakul fényesen. Úgy tűnik, Jules nehéz döntés előtt áll: a karrier és a család közül az egyiket fel kell adnia. Vagy talán mégis helyrehozható az elveszett egyensúly? 

A film érdekes nézőpontot hoz be Ben személyével, akinek már nincsen vesztenivalója, nem a karrierjét építi, hanem éppen a munka által igyekszik megtalálni saját harmóniáját. Modellként szolgálhat a fiatalabbak számára olyan komoly döntésekben is, mint Jules dilemmája, hiszen egy külső, de mégis közeli szemszög nagyon sokat segíthet az egyensúly megteremtésében.

+1 Batman 

Bár a szuperhős filmekről nem feltétlenül a kiégés jut eszünkbe, Batman karakterén a jelenség számos jellemzője megfigyelhető. Milliárdosként maga választotta ezt a „hivatást” – igaz, komoly érzelmi motivációval –, aminek érdekében fel kellett adnia a magánélet lehetőségét is. Folyamatos készenlétben kell lennie, így a pihenés, a kikapcsolódás vagy a szabadság lényegében nem létező opció számára. Mivel sok bűnöző próbál az életére törni, a párkapcsolatról és a családról is le kell mondania, hiszen szerettei állandó veszélyben élnének mellette. Hiába a jó szándék, a módszere illegális, így kilétét titok fedi, ami azt is jelenti, hogy nehézségeit egyedül Alfreddal, hűséges inasával oszthatja meg, társas támogatottságban tehát jelentős hiányt szenved. Idővel ő maga is megérzi az áldozatokkal járó terhet: maga mellé fogadja és tanítja Robint, akivel hasonló traumát éltek át, hogy a bűnüldözéssel járó terheit valamelyest csökkentse. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mennyire képes elfogadni mindazt a lemondást, ami a hivatáshoz való ilyen mértékű elköteleződéshez szükséges.