(
Photo by Afif Ramdhasuma on Unsplash
Hogyan alakulnak ki a szerepeink közötti konfliktusok?
Az egyik leggyakrabban előforduló példa lehet a munka hazavitele. Ez történik akkor, ha valaki nem „teszi le” a munkahelyi szerepét, és ennek megfelelően fordul például a gyermekeihez a szerető-gondoskodó szülő szerepe helyett. Az is előfordulhat, hogy a magánélet hat ki a munkahelyi teljesítményre, például egy párkapcsolati krízis munkahelyi teljesítményromlást okozhat. Az összetört, bizalmát vesztett személy szerepéből nehéz egyik pillanatról a másikra magunkra ölteni a professzionális szerepünket. A munka és a családi élet egymással folytonos kölcsönhatásban állnak. Ez a hatás kétirányú folyamat, amiben súrlódások jelenhetnek meg.
A munka-család konfliktus az időhiány, a stressz és a viselkedések alapján jellemezhető.
- Az időhiányból fakadó konfliktus során a család és a munka kapcsán megjelenő elvárások és feladatok időbeli összeegyeztetése okoz problémát. Ha valaki például több műszakban dolgozik vagy sokszor kell túlóráznia, az extra órákat általában a családi élettől veszi el.
- A munkában átélt stressz gyakran átszivárog otthonra. A munkatársakkal való konfliktus, a vezetéssel való elégedetlenség vagy a leterheltség miatt átélt feszültséget nem egyszerű „otthagyni” a munkahelyen, így ezek otthon is megjelennek, folytonos beszédtémák lehetnek. A feszültség áttolódhat az otthoniakra: bár a felettessel szemben jelennek meg a negatív érzések, azok gyakran a partnerrel való heves vitákban vezetődnek le. Emiatt fontos, hogy tudatosítsuk a partnerben, hogy ez nem neki szól, illetve érdemes valamilyen építő formában, például sporttal vagy alkotással levezetni a feszültséget.
- A munkahelyi magatartásformák nem állják meg mindig helyüket az otthoni közegben. Ez a probléma felerősödhet a home-office során, amikor még gyakrabban szükség van arra, hogy a a szerepeink között váltsunk. Például egy vezetőtől tekintélyszemélyként kiemelkedő és példamutató viselkedést várnak el a beosztottjai, otthon viszont lehet, hogy egészen más arcát ismerik játékos-szerető családapaként. Ezek a szerepek adott helyzetben nagyon eltérő viselkedésmódokat követelnek a személytől, és ha nem sikerül közöttük jól „váltani”, akkor az mindegyik környezetben konfliktust eredményezhet.
A család és a munka összeegyeztetése egyáltalán nem könnyű feladat. Ahhoz, hogy a konfliktusos kimenetel megelőzhető legyen, fontos az edukáció és az önismeret. A legelső lépés, hogy felismerjük saját viselkedésmintáinkat. Ha megfigyeljük, milyen helyzetek jelentenek kihívást a számunkra (például új projektek indulása a munkahelyen), és hogy ezekkel a helyzetekkel hogyan küzdünk meg rosszul (például a partnerünkön vezetjük le a munkahelyi feszültséget), akkor a későbbiekben már könnyebb lesz ezeket a mintákat felismerni és kivédeni, illetve a megfelelő megoldást megtalálni – felkészülten várni a munkahelyi nehéz időszakot, a partnerrel való vitázás helyett pedig akár elmenni közösen futni egy jót, ami a stressz levezetésére és a párkapcsolat erősítésére is kiváló lehetőség.
Készítette: Scheuer Fanni
Forrás: Mészáros, V., Abari, K., Polonyi, T., Løvseth, L. T., & Ádám, S. (2020). A munka család konfliktus interkulturális jellemzői − A rizikó- és protektív faktorok elemzése, különös tekintettel a karrierre. In Válságok megelőzése és kezelése (pp. 143–162).
