Képek forrása: canva.com
 

Mi is az önegyüttérzés?

Ha pszichológiai szempontból szeretnénk meghatározni, három összetevőre bonthatjuk: ezek az önmagunkkal szembeni kedvesség, az emberiesség és a mindfulness megélése és gyakorlása. Az önegyüttérzés legfőbb célja akkor is kedvesnek lenni magunkkal, mikor éppen nem az elvárásainknak megfelelően teljesítünk. Az emberiesség emellett annak az elfogadására utal, hogy természetünknél fogva mind tökéletlenek vagyunk és követünk el hibákat. A mindfulness vagy tudatos jelenlét pedig abban hasznos, hogy a megjelenő negatív gondolatainkat is megfigyelni és tudatosítani tudjuk, ami segít az elfogadásuk felé haladni. Az teszi lehetővé, hogy együttérezzünk a saját szenvedésünkkel, ha felismerjük, és kedvesen, elfogadóan viszonyulunk hozzá. 

Hasznos technika lehet, amikor már látjuk a saját szenvedésünket, megkérdezhetjük magunktól, hogy „Mire van éppen szükségem?”, és megpróbálhatunk ez alapján vigaszt nyújtani mind magunknak, mind másnak. Az igények feltérképezése után akár használhatjuk a hasonlatot, hogy úgy gondoskodjunk magunkról, mint egy növénnyel tennénk. 

Az öngondoskodás jelenthet bármilyen tevékenységet, amivel egészséges módon feltöltődünk. Mindezek segíthetnek a kiégés megelőzésében, azonban sokszor túl általánosak az erre irányuló tippek, tanácsok. Ezért az alábbi, kutatásokon alapuló javaslatokat mindenki figyelmébe ajánljuk, aki szeretne tudatosabban jelen lenni és fejlődni az öngondoskodás területén. 
Fontos lehet, hogy holisztikus szemléletben, az elme, test és lélek hármasát figyelembe véve gondoskodjunk magunkról, a nagyobb jóllét érdekében. 

„Közbelépés” az elmének: 

• mindfulness gyakorlatok – szánhatunk külön időt arra, hogy ítélkezésmentesen megfigyeljük a gondolatainkat, de kipróbálhatjuk, milyen tudatos jelenléttel enni vagy különböző házimunkákat, egyéb tevékenységeket végezni
• az agy tornáztatása tanulással - nyelvek, készségek, hangszerek, hobbik területén is fejlődhetünk, ami több szempontból is előnyünkre válhat és mentális kihívást jelenthet
• írás – például napló, levélírás, vers- vagy dalszövegírás, amelyek mind az érzelmek feloldására, magunkban való átformálására irányulhatnak és segíthetnek helyre tenni ezek

„Közbelépés” a testnek:

• életmódváltás – ha jobban odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, szokásokra, az a kedvező testi hatások mellett lelkileg is segíthet jobban érezni magunkat
• testmozgás - nem megerőltető és időigényes formákban lehet a legjobb, például jóga, séta, tánc, akár tudatos jelenléttel egybekötve

„Közbelépés” a léleknek:

• spiritualitás – ide tartozhatnak a hithez kapcsolódó gyakorlatok, de akár az élet nagy kérdéseivel való szembenézés is, amelyek segíthetnek a mindennapjainkban
• értékek feltárása – feltehetjük magunknak a kérdést, hogy „mi az, ami fontos nekem?” - ha vannak nagyobb célok a szemünk előtt, könnyebben tudjuk végezni a mindennapi feladatokat
• természettel való kapcsolatteremtés - lehet túra, tai chi, kertészkedés, úgynevezett „földelő gyakorlatok”
• kifejező művészet – különböző eszközökkel, (például agyag, festés, szén) az energia felszabadítása, az érzések feldolgozása érdekében
• zene – a zenehallgatás és a hangszeres játék is pozitív hatással van a mentális egészségre

A fenti megfontolások figyelembevételével fontos törődnünk saját magunkkal és a lelki egészségünkkel. Erre jó eszköz lehet az öngondoskodás, az önegyüttérzéssel összekötve, miközben igyekszünk végig elfogadó, ítélkezésmentes hozzáállással jelen lenni az apró lépések megvalósításánál.

Készítette: Kaszab Judit terepgyakorlatos hallgató

Felhasznált irodalom:
Bradley, N., Whisenhunt, J., Adamson, N., & Kress, V. E. (2013). Creative approaches for promoting counselor self-care. Journal of Creativity in Mental Health, 8, 456–469. doi:10.1080/15401383.2013.844656 
Chandler, C. K., Holden, J. M., & Kolander, C. A. (1992). Counseling for spiritual wellness: Theory and practice. Journal of Counseling & Development, 71, 168–175. doi:10.1002/j.1556-6676.1992.tb02193.x
Coaston, S. C. (2017). Self-Care through Self-Compassion: A Balm for Burnout. Professional Counselor, 7(3), 285-297.
Connolly Baker, K., & Mazza, N. (2004). The healing power of writing: Applying the expressive/creative component of poetry therapy. Journal of Poetry Therapy, 17, 141–154. doi:10.1080/08893670412331311352 
Gentry, J. E. (2002). Compassion fatigue: A crucible of transformation. Journal of Trauma Practice, 1(3–4), 37–61. doi:10.1300/J189v01n03_03 
Myers, J. E., Sweeney, T. J., & Witmer, J. M. (2001). Optimization of behavior: Promotion of wellness. In D. C. Locke, J. E. Myers, & E. L. Herr (Eds.), The handbook of counseling (pp. 641–652). Thousand Oaks, CA: Sage. 
Neff, K. D. (2003). Self-compassion: An alternative conceptualization of a healthy attitude toward oneself. Self and Identity, 2, 85–101. doi:10.1080/15298860390129863 
Rogers, N. (1993). The creative connection: Expressive arts as healing. Palo Alto, CA: Science and Behavior Books.