Sokan ilyenkor feladják a kontrollt, és egyben feladják azt a lehetőséget, hogy jó napjuk legyen. A nehézségek okot (vagy inkább ürügyet?) szolgáltatnak ahhoz, hogy rossz napjuk legyen.

Természetesen tényleg vannak megterhelő, nehéz napok. De ha nem áldozatként tekintünk magunkra, akkor eldönthetjük, hogy ennek ellenére ez a nap mégis jó lesz. Van néhány trükk, amit ennek érdekében bevethetünk.

  • Már önmagában az az érzés, hogy kézben tartjuk az irányítást, sokat segít. Ha látjuk, hogy kemény nap vár ránk, és nagyon feszített lesz a tempó, akkor még inkább szükség van tervezésre és ráhangolódásra. Ha elengedjük a kontrollt és azt mondjuk, majd lesz valahogy, vagy eleve feladjuk, akkor csak megnehezítjük a saját dolgunkat. 
  • Fontos akarni, hogy jó legyen a nap. Átgondolhatjuk lépésenként, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy minden jól sikerüljön. Egy extrán nehéz nap előtt még több tervezés, még több nyugalom szükséges. Ilyenkor gyakran rájövünk például, hogy azon a megbeszélésen most nem létfontosságú részt venni, a másik feladatot pedig lehet kicsit halasztani. Kérhetünk kedvezményeket, hiányzási lehetőséget, átütemezhetjük a feladatokat. 
  • Előfordul, hogy tényleg nagyon szörnyen alakul a nap, és minden összeesküszik ellenünk. Ilyenkor megtehetjük, hogy ezt a napot hivatalosan lezárjuk. Elvégezhetünk egy rítust, amivel lezárjuk az egészet: pihenünk egy kicsit, kikapcsoljuk a gépet vagy sétálunk egyet. Utána pedig újrakezdjük. 
  • Van, hogy egyszerűen el kell fogadni, hogy ez a nap, minden próbálkozásunk ellenére, szörnyen alakul. Segíthet ilyenkor, ha kitűzünk magunknak egy jutalmat, amivel kompenzálni tudjuk azokat a nehézségeket, amiket nem lehetett kivédeni. Minél nehezebb egy nap, annál többet kell beleraknunk, tudatosan, a saját kontrollunk által, hogy jobbá tegyük. Előre elképzelhetjük a jutalmat, valami olyat, ami feltölt: megnézek majd egy epizódot a kedvenc sorozatomból, játszom kicsit a kutyával, kiülök az erkélyre olvasni. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy a nehéz nap végén ezt megadjuk magunknak, az kicsit megkönnyíti, hogy végigcsináljuk, és segít abban is, hogy ne rossz hangulatban zárjuk a napot.

Nem kell hagyni, hogy belesodródjunk a „jaj, de nehéz” érzésbe. Még akkor sem, ha tényleg nehéz. Nem kell úgy tenni, mintha nem lennének megterhelő napok, de ne mantrázzuk magunknak, hogy milyen szörnyű, mert azzal csak még nehezebbé tesszük. 

Reggel az első gondolatunk az legyen, hogy jó napunk lesz, este pedig úgy összegezzük, hogy jó napunk volt – mert jóvá tettük, vagy megtaláltuk benne a jót. 

dr. Bikfalvi Réka (lejegyezte: Kardos Anita)