Éppen ezért érdemes magunkra is úgy gondolni, mintha saját magunk legjobb barátai akarnánk lenni. Egy-egy helyzetben akár fel is tehetjük a kérdést magunknak: mit mondanék egy barátomnak, ha szóról-szóra ugyanezt mondaná nekem? 

Ha például egy kedves ismerősünk arról számolna be, hogy bűntudata van, mert a munkatársával a szokásosnál ingerlékenyebb volt, aligha mondanánk neki, hogy „Hogy lehettél ilyen szörnyű? Borzasztó ember vagy!” Pedig sokan hasonlóan ítélkeznek maguk felett, szinte észrevétlenül. Közeli barátunknak valószínűleg inkább valami olyasmit mondanánk, hogy „ilyen előfordul mindenkivel, vannak jobb és rosszabb napjaink...”

Ha éppen nehezen érzünk együtt magunkkal, haragszunk magunkra, váltsunk át a „legjobb barát nézőpontba”, hogy megértőbben szóba tudjunk elegyedni önmagunkkal. 

 

Photo by Sam McNamara / Unsplash