kép forrása: pixabay.com

Valamennyien egyéni munkaállomást igyekeztek kialakítani otthonukban, mások lehet kanapéjukról vagy konyhájukból dolgoznak. A kollégákkal való ebédlős beszélgetések családi ebédekké váltak. Milyen hatással lehet ez a kiégésre?

Több a Covid-pandémia előtti kutatás megmutatta, hogy a munka-magánélet egyensúly felborulása hozzájárulhat a munkahelyi kiégéshez. Ennek elkerülésére a korábbi években többször felmerült a munkahely és az otthoni szféra jobb elkülönítése, és gyakorlatilag szállóigévé vált, hogy ne vigyük haza a munkánkat. Ilyenkor ugyanis több aspektusból is sérülhet lelki egészségünk. Egyrészt szerepkonfúzióba kerülhetünk, mert a munkahelyen megszokott szerepünk, attitűdjeink konfliktusba kerülhetnek az otthoni elvárásokkal. Szükség van ránk a munkahelyünkön és otthon is, és mindkét szerepben teljesen meg kellene felelni. Másrészt az egyértelmű munkaidő-keret megbomlása, a határok elmosódása. Mikor teszem le a munkát, ha nem tudok kilépni a munkahelyemről, mert az most már a konyhámban van? Harmadrészt a családon belüli és kívüli, tehát a munkatársakkal való kapcsolattartásnak van egy sajátos egyensúlya, ami különösen pandémiás helyzetben könnyen felborulhat. Azok számára, akik egyedül élnek, ez kifejezetten nehéz lehet, hiszen a szociális kontaktusok beszűkülése se tesz jót hosszú távon a lelki egészségnek. A korábbinál nagyobb kihívássá vált a kiégés elkerülése az otthoni munkavégzés során.

Valahogy tehát ebben a rendkívüli helyzetben meg kellene találni annak a módját, hogy újra megtaláljuk a munka és a magánélet egyensúlyát, és elkerüljük a kiégést.

Online kávézás a kollégákkal?

Wang és munkatársainak friss kutatása (2020) szerint az otthoni munkavégzés során érdemes lehet informálisan is kapcsolatot tartani a munkatársakkal, akár közösségi médián keresztül. Ezek a mindennapos munkahelyi beszélgetések most hiányoznak, és lehet kollégáinkkal már kizárólag csak a munkáról beszélgetünk a meetingeken. A munkahelyi informális interakciók segítenek megküzdeni a mindennapok megpróbáltatásaival, ventilálhatunk a kollégáknak, és ők is megoszthatják velünk saját gondjaikat, megéléseiket. Ezáltal kevesebb olyan munkával kapcsolatos dilemmát fogunk megosztani a velünk együtt élőkkel, amiket egyébként általában inkább munkatársainkkal beszélnénk meg. A munkahelyről származó társas támasz egyértelműen segített az említett kutatás résztvevőinek megküzdeni a munka és magánélet egyensúlyozásának kihívásával.

Rend a lelke mindennek?

Egy másik tényező, amivel egyértelműen összefüggésbe hozható a munka-magánélet konfliktus feloldása, az az önfegyelem. Akik nagyobb önfegyelemmel rendelkeznek, jobban tudják megteremteni ezt az egyensúlyt életükben. Ez az önkontroll leginkább abban mutatkozik meg, mennyire tartunk határokat, mennyire kerüljük el feladataink halogatását, mennyire vagyunk képesek az adott teendőnkre koncentrálni. Nem kell abban az esetben sem csüggedni, ha nem érezzük éppen ezt a kontrollt magunk fölött. Megfelelő szokások, saját kis "rituálék" kialakítása nagyban segíthet az önfegyelem fejlesztésében. Ha minden nap tartjuk magunkat egy meghatározott rutinhoz, akkor könnyebben tudunk alkalmazkodni a mindennapok kihívásaihoz. Rituáléink egyértelműbbé tehetik a munka és a magánélet közti időbeli határokat is. Például akár a laptop lezárása és elhelyezése egy meghatározott helyre is egy ilyen rituálé lehet.

Összefoglalva tehát otthoni munkavégzés során lényeges amennyire lehetséges elválasztani munkahelyi és magánéletünket. Ahhoz, hogy ezt elérjük egyrészt a kollégákkal való hétköznapi kommunikációra van szükségünk, hogy megoszthassuk velük a munkával kapcsolatos gondjainkat, gondolatainkat. Másrészt önfegyelmünk fejlesztése is segíthet csökkenteni a munka és magánéletünk közti interferenciákat. Rituálékon, jó szokásokon keresztül sikerülhet nagyobb kontrollt gyakorolnunk mindennapi életünkben. Ezek a változtatások együttesen segíthetnek elkerülni a kiégést.

Spengler Patrik terepgyakorlatos hallgató írása
 
Források:
Demerouti, E., Bakker, A. B., & Bulters, A. J. (2004). The loss spiral of work pressure, work–home interference and exhaustion: Reciprocal relations in a three-wave study. Journal of Vocational Behavior, 64(1), 131–149. https://doi.org/10.1016/s0001-8791(03)00030-7
Derks, D., & Bakker, A. B. (2012). Smartphone Use, Work-Home Interference, and Burnout: A Diary Study on the Role of Recovery. Applied Psychology, 63(3), 411–440. https://doi.org/10.1111/j.1464-0597.2012.00530.x
Peeters, M., Jonge, J., Janssen, P., & Linden, S. (2004). Work-Home Interference, Job Stressors, and Employee Health in a Longitudinal Perspective.. International Journal of Stress Management, 11.
Peeters, M. C. W., Montgomery, A. J., Bakker, A. B., & Schaufeli, W. B. (2005). Balancing Work and Home: How Job and Home Demands Are Related to Burnout. International Journal of Stress Management, 12(1), 43–61. https://doi.org/10.1037/1072-5245.12.1.43
Tian, D., Schroeder, J., Häubl, G., Risen, J., Norton, M., & Gino, F. (2018). Enacting rituals to improve self-control. Journal of Personality and Social Psychology, 114, 851-876.s
Wang, B., Liu, Y., Qian, J., & Parker, S. K. (2020). Achieving Effective Remote Working During the COVID-19 Pandemic: A Work Design Perspective. Applied psychology = Psychologie appliquee, 10.1111/apps.12290. Advance online publication. https://doi.org/10.1111/apps.12290