De tisztában vagyunk azzal, hogy milyen szerepe van tulajdonképpen a stressznek az egészségi állapotunk alakulásában?

A stressz egészségre és jóllétre gyakorolt hatása összetett mechanizmusok révén érvényesül. A stressz közvetlenül úgy hat, hogy fiziológiai változásokat indít el a testünkben, rövid és hosszú távon egyaránt. A rövid ideig fennálló stressz aktiválja a szervezetet, és kisebb súllyal bír az egészségünkre nézve. Az elnyújtott stressz azonban rontja az immunrendszer funkcionálását. A hosszantartó vagy krónikus stressz hatására ugyanis a szervezetben véglegesen elállítódnak bizonyos fiziológiai rendszerek, és többé már nem az egészséges tartományban fognak működni, ami idővel betegségek kialakulásához vezethet. Például ha valaki rendszeresen nagyfokú stressznek van kitéve a munkahelyén, akkor egy idő után ez a megterhelés megemeli a vérnyomását, a szervezete pedig alkalmazkodik ehhez az új helyzethez, és a magas vérnyomás állandósul. Mindez egyenes út a szív- és érrendszeri betegségekhez. 

Dr. Máté Gábor szerint, ha egészségben vagy betegségben gondolkodunk, nem lehet elkülöníteni a testet a lélektől. Az ember érzelmi problémái ugyanis szerepet játszhatnak egyes krónikus betegségek kialakulásában, mint a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz vagy a sclerosis multiplex. Sőt, ezek a betegségek visszavezethetők gyermekkori negatív élményeinkre. Az egyén érzelmi beállítódása és a krónikus stresszre adott reakciója sok betegség kiváltó oka lehet. Az érzelmek elfojtása, az érzelmek kifejezésének hiánya hatalmas károkat tud okozni. Előbb-utóbb ugyanis a testünkben fog lecsapódni mindaz, amit a lelkünkben őrizgetünk. 

Az orvostudomány egy viszonylag új ága, a pszichoneuroimmunológia kifejezetten a testi és lelki kölcsönhatásokkal, az idegrendszer és az immunrendszer közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A szakértők egyetértenek abban, hogy a krónikus stressz megelőzése és kezelése hosszútávon elengedhetetlen, ha sokáig egészségesek szeretnénk maradni. A stresszel való megküzdés fejlesztéséhez számos módszer áll rendelkezésünkre. Először is fontos lehet olyan stratégiák kialakítása, melyekkel elkerülhető vagy csökkenthető a stresszválasz okozta megterhelés. Ilyen lehet például a megfelelő időkezelés vagy a munkavégzés átszervezése. Hasznos lehet továbbá relaxációs vagy légzési technikáknak az elsajátítása, a progresszív izomrelaxáció, mely az izmok feszítésén és elengedésén alapul, az autogén tréning vagy a meditáció. Kiváló stresszcsökkentő a testmozgás, a jóga vagy az expresszív írás is. Minél több módszert ismerünk és alkalmazunk, annál hatékonyabban tudunk a stresszel megküzdeni, és ezáltal az egészségünket megőrizni. 

A cikket összeállította: Rózsa Noémi 

Photo by Ivan Aleksic on Unsplash

Források: 

• Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: Elte Eötvös Kiadó. 
• Máté G. (2015). A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket. Budapest: Libri Könyvkiadó.