Az emberek nagy különbségeket mutatnak abban, hogy milyen a gondolkodásmódjuk. Míg egyesek úgy érzik, hogy képességeik nem változtathatóak meg, addig mások a kihívásokban a fejlődési lehetőséget látják. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy mindenkiben megvan mindkét gondolkodásmód, és ez akár képességenként is változhat (pl. „A matek soha nem ment jól.” „Sok gyakorlással tudom, hogy javulni fog az angoltudásom.„) Az pedig, hogy hogyan gondolkodunk saját képességeinkről, hatással lehet a kiégés megelőzéséről alkotott képünkre is. 

kép forrása: pexels.com

Mi az a growth mindset? 

A growth mindset,  magyarul fejlődő gondolkodásmód fogalma Carol Dweck amerikai pszichológus nevéhez köthető. Szociálpszichológiai kutatásai során azt figyelte meg, hogy a diákok motivációjára és teljesítményére nagy hatással volt az, hogy milyennek észlelték a képességeiket, azaz, hogy rögzülten gondolkodtak-e róluk (fixed mindset) vagy pedig úgy, mint ami fejleszthető (growth mindset). Akikre inkább az utóbbi gondolkodásmód volt jellemző, azok magasabb arányban és magabiztosabban vágtak bele az egyre nehezedő feladatokba, mint rögzültebb gondolkodású társaik. Az utóbbiak sokkal jobban tartottak az esetleges kudarctól.  Önértékelésük, magukról alkotott képük annyira fontos részét alkotta a siker, hogy magas-sikerorientációjuk végül kudarckerüléshez vezetett, megfosztva őket az esetleges fejlődési lehetőségtől is.
A kétféle gondolkodásmód meghatározza a kihívásokhoz, a nehézségekhez, a kritikához, a visszajelzésekhez és a teljesítményhez való hozzáállást, ezen keresztül pedig a viselkedést is. Dweck kiemeli viszont, hogy egyik sem jó vagy rossz, akkor tudunk fejlődni, ha mindkettő létezését elfogadjuk. 

Hogyan alkalmazhatom? 

A fejlődő gondolkodásmód elsajátítása hosszú folyamat, mivel mindannyiunknál vannak olyan jelzőingerek (pl. negatív kritika, kudarc), melyek bizonytalanná, védekezővé tesznek bennünket, akadályozva ezzel a fejlődést. Elsőként tehát ezeket kell felismernünk és tudatosítanunk.
 A másoktól kapott, valamint magunknak adott visszajelzéseknek szintén jelentős szerep jut. Growth mindsetben gondolkodva a visszajelzésekben a hangsúly az erőfeszítésen, a cselekedeten és nem a képességen van. Siker és hibázás esetén egyaránt fontos tudatosítani ezt, és törekedni rá, hogy ennek megfelelően gondolkodjunk magunkról. 

A growth mindset és a kiégés kapcsolata

A kiégésprevenció fontos elemei többek között a szokásváltoztatás, a megfelelő időmenedzsment, a stresszünk kézben tartása és a sikerorientáltság-kudarckezelés mértéke, milyensége. Tehát ha tudatosítjuk, hogy képesek vagyunk javítani az időkezelésünkön, változtatni a szokásainkon (pl. munkahelyi feladatok hazavitele) vagy hatékonyabban kezelni a stresszt (pl. tudatos relaxáció beiktatása a napirendbe), máris megtettük az első lépést a kiégés megelőzéséért. 
A munkahelyi kiégés egyik rizikófaktora lehet a kihívások hiánya is. Ha hajlamosak vagyunk az ismeretlen, rutinunktól eltérő feladatok visszautasítására, elképzelhető, hogy már meglévő feladataink elvégzése egy idő után már nem fog sikerélményt nyújtani. Ezzel, bár a lehetséges kudarcot elkerüljük, a sikertől, a pozitív visszacsatolásoktól is megfosztjuk magunkat, ezért is fontos, hogy időről időre merjünk kihívásokat vállalni, hinni abban, hogy változhatunk.  

3 technika, hogy elindulhassunk ezen az úton:

1. A „még” szó használata a magunkkal folytatott kommunikációban
Például ahelyett hogy azt mondanánk: „Már megint mindenen csak stresszelek.”, mondjuk ezt: „A stresszkezelés most nem megy még tökéletesen, de dolgozom rajta.”

2. Tudatosítsuk, hogy hibázni, negatív érzéseket átélni teljesen jogos, ez a korábbi teljesítményünket nem csökkenti
Például ahelyett, hogy azt mondanánk: „Nem hibázhatok, mit fognak rólam gondolni.”, mondjuk ezt: „Izgulok, hogy minél jobban teljesítsek, és ez rendben van.”

3. Adjunk magunknak pontos visszajelzéseket az erőfeszítéseinkre
Például ahelyett, hogy azt mondanánk: „Ügyes voltam!”, mondjuk ezt: „Büszke lehetek magamra, mert kitartóan elvégeztem minden feladatomat!”

Az itt felsorolt technikákat nemcsak a magunkkal, de a másokkal való kommunikáció során is alkalmazhatjuk, hozzásegítve őket is a fejlődéshez, változáshoz. 

Köszönöm a lehetőséget a Hősök Tere projekt és az Edisonplatform munkatársainak, hogy megismerhettem Grwoth-mindset workshopjukon ezt a szemléletet!

 

Gulyás Réka, Sulinyugi önkéntesünk írása

 

Felhasznált irodalom: 
Dweck, C. (2015). Szemléletváltás- A siker új pszichológiája. HVG Könyvek
Dweck, C. (2016). What ’having a growth mindset’ actually means. Harward Business Review. https://hbr.org/2016/01/what-having-a-growth-mindset-actually-means
Friesen, D., Sarros, J. C. (1989). Sources of burnout among educators. Journal of Organizational Behavior, 10(2), 179-188. https://www.jstor.org/stable/2488243?seq=1#metadata_info_tab_contents