Gerd Altmann képe a Pixabay -en. 

Szinte folyamatosan online vagyunk. Nem csak a fiatalok, de az idősebb generációk is naponta több órát töltenek a közösségi média felületeken. A nyilvánosan publikált adatok alapján a globális internetfelhasználók átlagosan 144 percet töltenek el egy nap közösségi média hálózatokon való szörfözéssel. Egy amerikai kutatásban azt találták, hogy a vizsgálatba bevont egyetemisták egy napon belül 13-szor jelentkeztek be közösségi hálózati alkalmazásokba. A legtöbb ember minden nap belép a Facebookra, vagy az Instagramra. Amikor a telefonunkon megnyomjuk azt a bizonyos kék ikont, szem előtt kellene tartanunk, hogy a felületét eleve úgy tervezték, hogy késztetés legyen bennünk, hogy újra és újra visszalépjünk. Egy algoritmus „figyeli”, hogy milyen tartalmakat fogyasztunk. Később meglepődve tapasztaljuk, hogy a felületeken olyan hirdetéseket, témákat találunk, amelyek számunkra érdekesek, vonzók. A közösségi média tereli és eltereli a figyelmünket.

Főleg a fiatalabb korosztály körében jellemző egy újfajta szorongás, ami abból a félelemből fakad, hogy lemaradnak valami fontos dologról. Azt gondolják, hogy mások valami örömteli tevékenységben vesznek részt, amíg ők távol vannak és így kimaradnak belőle. Az amerikai kutatók összefüggést találtak a kimaradástól való szorongás és az intenzív közösségi média használat között: akik jobban szoronganak a lemaradás érzése miatt, azok hajlamosabbak étkezés, munka vagy bármilyen elfoglaltságuk közben is belépni a közösségi médiába. Magyar kutatás is született a témában: a fiatal generáció 40%-a úgy gondolja, hogy nem szívesen marad távol sokáig a telefonjától. A telefonunk állandóan értesítéseket küld, elalvás előtt még lecsekkoljuk az emaileket, végiggörgetjük a Tiktokot vagy filmet nézünk a Netflixen. Észre sem vesszük, hogyan „ragad” a kezünkhöz az okostelefonunk.

A tömegesen érkező információk, az alkalmazások folyamatos értesítései feszültséget okoznak. Ezt nevezzük digitális stressznek. Amikor olyan mértékű kommunikációs túlterhelés ér minket, amelyet már nem tudunk befogadni, akkor digitális stresszt élünk át. Amikor mindig mindenhez csatlakozunk, és képtelenek vagyunk „offline” módba kapcsolni, akkor is ez történik. 

Amerikai tanulmányok leírták, hogy aki késő este még nyomkodja az okostelefonját, az rosszabbul alszik, és másnap stresszesebb a munkában. Egy holland tanulmány arra az összefüggésre mutat rá, hogy akik gyakran használják az okostelefonjukat, azok nehezebben tudnak elszakadni a munkától, ez pedig érzelmi kimerüléshez vezet.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a digitális stresszt?

Nem tudjuk megtenni, hogy „lekapcsoljuk” magunkat az internetről, de számos dolgot meg tudunk tenni annak érdekében, hogy a digitális stresszt kordában tartsuk. 

A mértékletesség itt is fontos. Ha túl sokat eszünk, elhízunk. Ha túl nagy hangerővel hallgatunk valamit, károsodik a hallásunk. Ha túlzásba visszük a sportolást, túlterhelődnek az izmaink. Ha az ingerfelvevő képességünket tesszük próbára, akkor az agyunk tűrőképességét feszegetjük. A mértékletesség és az egyensúly keresése lehet a legjobb megoldás. 

Néhány praktikus tanács:

• Elalvás előtt közvetlenül már ne nyomkodjuk a telefonunkat, és az esti órákban is csak maximum egy órát töltsünk a képernyő fénye előtt, mert az 23%-kal, vagyis jelentős mértékben képes befolyásolni a melatonin nevű alváshormonunkat. 
• Ne kövessünk túl sok „barátot” online, csak olyan emberekre fókuszáljunk, akik valóban érdekelnek minket. 
• Ha az online élet stresszel minket, találjunk módot több offline lehetőséget beilleszteni, például a fontos beszélgetéseket személyesen vagy telefonon intézzük (ezzel egyben kivédhető a félreértések, a válaszra várás által generált digitális stressz is). 
• Próbáljunk időnként digitális detoxot tartani a mentális egészségünk érdekében. 

A hozzáférés nem azt jelenti, hogy minden pillanatban ott kell lennünk és reagálnunk az online térben. Arra kell törekednünk, hogy ismerjük a lehetőségeket, szolgáltatásokat, és képesek legyünk a megfelelő helyzetekben használni az internet nyújtotta előnyöket. A szolgálatunkba kell állítani a technológiát, nem a szolgájává válni. 

Szerző: Kerülő Beáta
 

Hivatkozás:

• Czirfusz D, Habók L., Dr. Lévai D., Dr. Papp-Danka A. (2015) Digitális állampolgárság kutatás 2014, Oktatási Hivatal, Budapest
• Kaye Megan. (2018) Stressz: A feszültségoldás pszichológiája. Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává?, HVG Könyvek, Budapest
• Pásztor, J. & Bak, G. (2020). Z generáció online: közösségi média használat, fomo és a társas kapcsolatok közötti összefüggések. XXIII. Tavaszi Szél Konferencia, Budapest, 2020 P https://doi.org/10.6084/m9.figshare.12751049.v1 
• Reinecke, L., Aufenanger, S., Beutel, M.E., Dreier, M., Quiring, O., Stark, B., Wölfling, K. & Müller, K.W. (2017) Digital Stress over the Life Span: The Effects of Communication Load and Internet Multitasking on Perceived Stress and Psychological Health Impairments in a German Probability Sample, Media Psychology, 20:1, 90-115, DOI: 10.1080/15213269.2015.1121832
• https://www.statista.com/topics/1164/social-networks/#topicHeader__wrapper
• https://elearning.co.hu/2015/05/04/digitalis-stressz/