Hosszabb szabadság után nehéz újra felvenni a fonalat a munkahelyen. A rosszullét kerülget a gondolatra, hogy most megint dolgozni kell. Néha a belső ellenállásunk annyira erős, hogy még az a kérdés is felmerül bennünk, egyáltalán szeretjük-e még a munkánkat.  

Veled is történt már olyan, hogy szokásodhoz híven munka után elmentél sportolni, megnéztél egy filmet, találkoztál egy barátoddal, mégsem töltődtél belőle annyira, amennyit ez adni szokott?
 

A munka törvénykönyve meghatározza, kinek mennyi szabadnap jár egy évben. Ez viszonylag egyértelmű tény. A lelkünk ugyanakkor nem működik ilyen egyértelműen.

A nyári szabadság paradoxona: te is túlhajtod magad, mielőtt elmennél feltöltődni?

Gyakori jelenség, hogy míg a hozzánk közel állókkal türelmesebbek és szeretetteljesebbek vagyunk, önmagunkat szigorú, olykor kegyetlen mondatokkal illetjük. Például melyikünk nem mormolta még el magában, hogy „Hogy lehettél ilyen ostoba?” Talán ez a mondat mások felé ritkábban hangzik el.

MI NEM TISZTA EZEN? - Mit tanulhatunk vezetőként abból, ha a munkavállalónk a keretek tisztázásával keres meg minket? Lehet, hogy számodra is ismerős a következő helyzet: egy kollégád nem tudja türtőztetni magát egy indulatos ügyféllel szemben.