Vajon tényleg létezik olyan, hogy tavaszi fáradtság? A tavaszi fáradtság nem betegség, nem kiégés, ugyanakkor egy létező tünetegyüttes, ami sokakat érint. Többnyire a téli időszak okozta D-vitamin hiányhoz, az immunrendszerünk téli kimerüléséhez kötjük.

A „vészrugalmasság”, azaz reziliencia egyfajta rugalmas lelki ellenálló képesség. Magába foglalja azokat a jellemzőket, melyek enyhítik a stressz okozta negatív következményeket, segítik a megküzdést, az alkalmazkodást, valamint erősítik az új élethelyzetek okozta változások megélését.

A stressz az életünk megkerülhetetlen része. Nap mint nap egy sor olyan új helyzettel találjuk szembe magunkat, melyek feszültséggel járnak és alkalmazkodást követelnek meg tőlünk. Sokszor megtörténik, hogy egy-egy testi tünetet a stresszel magyarázunk.

Társas kapcsolataink alakulása egyértelműen fontos tényező jóllétünk és boldogságérzetünk szempontjából. A megfelelő szociális kapcsolatok létesítésének képessége alapozza meg az egészséges testi és lelki állapotot. 

A kommunikációs technológiáknak számos előnye van: lehetőséget kínálnak a társas életünk ápolására, a kikapcsolódásra, a tanulásra és a munkánk elvégésére. Ugyanakkor a digitalizált világ számos stresszfaktort hoz az életünkbe.

A milleniumi generáció 74 %-a annyi stresszt él meg, amivel már nem tud megbirkózni. Az állandó online jelenlét, a munka és a karrierépítés priorizálása, az irreális társadalmi elvárások mind oda vezetnek, hogy már generációs jelenségként tekinthetünk a fiatalkori kiégésre.

Életünk során számos különböző szerepünk van: barát, munkatárs, szülő, nagyszülő, partner és még sorolhatnánk. Ahogy fejlődünk és öregszünk, egyre több szerepben kell megállnunk a helyünket. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen ezek a szerepek folyamatosan változnak, folytonos alkalmazkodást igényelnek, és könnyen kerülnek egymással konfliktusba.

Amikor egy munkahelyen ellenséges a hangulat, rossz bemenni, senkiben nem lehet bízni, az a teljesítményre, az üzleti eredményekre, és a munkatársak lelki egészségére is nagyon rossz hatással van. Egy ilyen munkakörnyezet beavatkozás nélkül nagyon hamar kiégéshez vagy felmondáshoz vezethet. 

Vannak olyan sikeresnek mondható emberek, akiknek a magabiztossága mögött állandó félelem lakozik; félelem attól, hogy egyszer majd lelepleződnek, hogy valójában csalók, azaz „imposztorok”. Ők folyton megkérdőjelezik, vajon tényleg megérdemelten értek-e el oda, ahol most vannak.  

A perfekcionizmus egy olyan személyiségjegy, ami a tökéletességre törekvést és/vagy a személy saját magával kapcsolatos túlzott elvárásait foglalja magában. Jellemző ismertetői egyrészt a magas standardok, másrészt a túlzott, akár irreális elvárások.

Napindító meetingek, csapatebédek, közösségépítés, 8 órás munkaidő, túlórázás. A munka természetes velejárói - egy krónikus betegséggel élő személy számára viszont szorongató, fájdalmas élmény lehet. 

Hogyan tudod visszanyerni az energiádat az erős koncentrációt igénylő feladatok után? Hoztunk ehhez néhány tippet.

A munkánk során nem ritka, hogy nyugtalanító kérdések kínoznak minket: mi történik, ha hibázunk, hol húzódik a feladatkörünk és a felelősségünk határa vagy hogyan járulunk hozzá valójában a szervezet működéséhez.

Sajnos manapság a legtöbb munkahelyen megjelenik a túlterhelés jelensége, ami, ha kezeletlen marad, jelentős károkat okozhat nem csak az alkalmazottak és a vezetők számára, de a cég működésében is.

A minőségi kapcsolatok óriási hatással vannak egészségünkre, boldogságunkra és életminőségünkre.

Amikor a pihenésre gondolunk, hajlamosak vagyunk elsősorban a fizikai pihenésre gondolni, azonban sokkal több oldala lehet.

Már javában tart a nyár és a szabadságok időszaka, így érdemes emlékeztetnünk magunkat, mit is tehetünk azért, hogy igazán feltöltődjünk!

Mi a siker? Tudod-e, hogy TE mikor leszel elégedett magaddal? Vagy inkább kívülre helyezed a siker mércéjét: egy érem, egy pozíció, egy csillag az, ami számít?

Még végigcsináljuk ezt az utolsó fontos feladatot, projektet, húzós időszakot, és utána majd pihenünk. Így képzeljük el, de a valóság sajnos általában nem így alakul.

Egy tapasztalatlan vezető könnyen kerülhet nagy nyomás alá, ha nem pontosan méri fel az erőforrásait, és nincs lehetősége kérdezni, illetve visszajelezni.