Vajon tényleg létezik olyan, hogy tavaszi fáradtság? A tavaszi fáradtság nem betegség, nem kiégés, ugyanakkor egy létező tünetegyüttes, ami sokakat érint. Többnyire a téli időszak okozta D-vitamin hiányhoz, az immunrendszerünk téli kimerüléséhez kötjük.

A „vészrugalmasság”, azaz reziliencia egyfajta rugalmas lelki ellenálló képesség. Magába foglalja azokat a jellemzőket, melyek enyhítik a stressz okozta negatív következményeket, segítik a megküzdést, az alkalmazkodást, valamint erősítik az új élethelyzetek okozta változások megélését.

A milleniumi generáció 74 %-a annyi stresszt él meg, amivel már nem tud megbirkózni. Az állandó online jelenlét, a munka és a karrierépítés priorizálása, az irreális társadalmi elvárások mind oda vezetnek, hogy már generációs jelenségként tekinthetünk a fiatalkori kiégésre.

Életünk során számos különböző szerepünk van: barát, munkatárs, szülő, nagyszülő, partner és még sorolhatnánk. Ahogy fejlődünk és öregszünk, egyre több szerepben kell megállnunk a helyünket. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen ezek a szerepek folyamatosan változnak, folytonos alkalmazkodást igényelnek, és könnyen kerülnek egymással konfliktusba.

Már javában tart a nyár és a szabadságok időszaka, így érdemes emlékeztetnünk magunkat, mit is tehetünk azért, hogy igazán feltöltődjünk!

Az elmúlt évben sokak a koronavírus-válság által okozott sajátos körülmények miatt rákényszerültek, hogy "hazavigyék a munkát." A home office nem csupán lehetőséggé, hanem az egyetlen opcióvá vált, így pedig a családi és a privát szféra önkéntelenül összekapcsolódott a munkahellyel.

Mi a stressz? Mindannyian ismerjük és meg is tapasztaljuk a mindennapjaink során, azonban kevesen tudják, hogy mi is a stressz valójában, és hogyan birkózhatnak meg vele oly módon, hogy az a javukat szolgálja. Selye János, a huszadik század egyik legnagyobb hatású orvos-kutatója úgy határozta meg a stresszt, mint a szervezet általános válaszát az őt érő ingerekre, igénybevételre.

Egy, alapvetően segítő szakmájú személyek számára íródott cikk alapján (Coaston, 2017) készült ez az összefoglaló írás, amely hasznos tippeket tartalmaz az öngondoskodásról és az önegyüttérzésről bárki számára.

„Nem tudok változtatni a szokásaimon, én már csak ilyen vagyok.” „Az időmenedzsment soha nem volt az erősségem.” „Már megint milyen béna voltam.”  A te szádból is hangzottak már el hasonló mondatok? Hogy érezted magad utána? 

Már a természeti táj látványa is kisimítja az idegeket. Nem véletlen, hogy kikapcsolódás gyanánt a legtöbben igyekeznek kiszakadni a városi környezetből. Stressz-szintünk csökkentéséhez mindössze húsz perc a természetben eltöltött idő is elegendő. A természetben lenni még passzív módon is egyértelmű előnyökkel jár.

Szülőként tehetünk azért, hogy kamasz gyermekeink a pandémiás megszorítások ellenére is jól érezzék magukat.

Sziget Réka a Karc FM Spájz rovatában Csesznák Anikóval beszélgetett arról, hogyan kezeljük szülőként a Mikulás-Jézuska kérdéskört.

Az energia szó görögül munkaképességet jelent. Ezért az energiamenedzsment témái szorosan összefüggnek a kiégés megelőzés témáival.

Ahogyan a kiégés okai is szerteágazóak, úgy a kiégés következményei is sokrétűek, és helyzetenként, egyénenként változhatnak.