Még végigcsináljuk ezt az utolsó fontos feladatot, projektet, húzós időszakot, és utána majd pihenünk. Így képzeljük el, de a valóság sajnos általában nem így alakul.

Egy tapasztalatlan vezető könnyen kerülhet nagy nyomás alá, ha nem pontosan méri fel az erőforrásait, és nincs lehetősége kérdezni, illetve visszajelezni.

A kiégés második szakaszát külső és belső konfliktusok jelzik. Aki ebben a szakaszban jár, az elhiszi, hogy ez így normális, feladja az eredeti értékrendjét és elengedi magát a lejtőn.

A túlzott erőfeszítés és a kevés elismerés kiégéshez vezethet. Megelőzhetjük, ha odafigyelünk az igényeinkre és a határainkra. A kiégés kevésbé a munka jellegétől függ, mint inkább attól, hogy mennyire terheled túl magad, és mennyire szorítod háttérbe a saját igényeidet.

A jelenlegi háborús helyzet sok félelmet, szorongást szülhet a közvetlenül érintettekben. Ugyanakkor valamilyen szinten mindannyian érintettek vagyunk, hiszen hatással van ránk a jelenlegi helyzet. Sokak érezhetnek jelentős bizonytalanságot a híreket olvasva és látva (és természetesen sok más nehéz érzést is).

Fedezd fel a mindenki számára elérhető szupererőt: az alvást! Ez a kiégésmegelőzés egyik legbiztosabb eszköze. Ha probléma van az alvás mennyiségével vagy a minőségével, az nagyban befolyásolja a mindennapjainkat, a lelki egészségünket. 

Januárban sokunkban felmerül az igény, hogy célokat tűzzünk ki az új évre, most azonban ez még mindig nem könnyű a világjárvány miatt. Ha már kész tervvel, célokkal állunk a jövő év elébe (vagy legalább pár hétre, hónapra előre), akkor sokkal könnyebben tervezünk újra, ha valamilyen nagy változás történik. 
 

A kiégés egy folyamat, ami egymástól jól elkülöníthető szakaszokból áll. Hogyan ismerheted fel, ha érintett vagy? Hogyan lehet a tüneteket kezelni? Mi az, amin változtathatunk, és mi a szerepe ebben az önismeretnek?
 

Az elmúlt év számos kihívást tartogatott számunkra egyéni szinten és társadalmi szinten egyaránt. Ezek olyan változások, hatások, amik mellett nehéz szó nélkül elmenni. Kezdetben mégis azt gondoltam, hogy semmiképp sem szeretnék olyan témát választani, ami a világjárványhoz kapcsolódik, hiszen már így is e körül forognak a mindennapjaink.

Sokszor érezhetjük úgy, hogy életünk adott időszakában minden a helyén van, úszunk a lehetőségekben és sikert sikerre halmozunk; máskor pedig úgy tűnik, semmi nem jön össze, akármennyire is próbálkozunk. Vajon mi állhat ezen kettősség hátterében?

Az elmúlt év komoly érzelmi hullámvasút volt mindannyiunk számára. Egészen új, korábban elképzelhetetlen körülményekhez kellett alkalmazkodnunk és ez mindenkit megviselt. A segítségkérés viszont nem az erősségünk. „Köszi, annyira nem vagyok rosszul, még bírom.”

Bár a kiégés szó hallatán először talán a munka világára asszociálunk, életünk más fontos területein is találkozhatunk ezzel a jelenséggel.

A kiégés egyre nagyobb súlyú problémát jelent napjainkban, a stresszel és fokozott érzelmi megterheléssel összefüggő népbetegségként emlegetik.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a munkahelyen is megjelenő, jól érzékelhető jelek közül, annak érdekében, hogy mindenki számára beazonosíthatóak legyenek.